www.mediawave.hu | www.mediawavefestival.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS FILMALAP MEDIAWAVE Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány
Keresés

HÍREK

2009.02.03.

NE SZÓLJ SZÁM... - a játékfilmes zsűri nyilvános értékelése


Gorácz Anikó

film.hu-ból átvett tudósítás...
A mesebeli lány mintájára a játékfilmes zsűri úgy értékelte a jubileumi Szemle játékfilmjeit, hogy nem értékelte őket - végeredményben azért kiderült, melyik zsűritagnak mi tetszett, mit értékelt és mit hiányolt az idei mezőnyből, és hogy ezek a vélemények sokszor homlokegyenest ütköztek egymással. 
 

 

 

A zsűri: Hartyándi Jenő, Ragályi Elemér, Tolvaly Ferenc, Zsigmond Vilmos, Mészáros Márta

Kedden délelőtt megtartotta nyilvános értékelését a nagyjátékfilmes zsűri: Mészáros Márta elnök, Ragályi Elemér, Zsigmond Vilmos, Hartyándi Jenő és Tolvaly Ferenc. A zsűri több tagja is hangot adott a helyzet abszurditásának; annak a lehetetlen elvárásnak, hogy filmcímek nélkül, általánosságban kell beszélni a filmekről. Ezért a nyilvános fórum felénél kompromisszumot kötött a zsűri és a közönség: a díjakról természetesen továbbra sem esett szó, de az egyes filmekről elmondták véleményüket.

Hiába volt sok rendező a pódiumon, a beszélgetés dramaturgiája csak nehezen alakult ki. Ragályi Elemér és Hartyándi Jenő azt javasolta, menjenek végig a filmeken, és a zsűritagok jelezzék, ha mondani kívánnak valamit az adott alkotásról. Ehhez képest végül a zsűritagról zsűritagra vándorolt a mikrofon, ők kifejtették véleményüket az általuk érdekesnek ítélt három-négy filmről, a végén pedig a kimaradt filmeket is értékelték.

 

A nyilvános fórum nyitásaként Novák Emil, Filmszemle Tanács elnöke megkérte a zsűrit, úgy értékeljenek, hogy ne adjanak alapot a díjakkal kapcsolatos találgatásoknak, majd Mészáros Márta, a zsűri elnöke érdekes kirándulásnak nevezte egy év magyar filmtermés megtekintését. Az ő generációja mindig tudta, hogy a filmrendezők a barikádok túl oldalán vannak, tudták, hogy ki az ellenség, és tudták, mit kell üzenni a filmjeikkel. Ez ma már nincs így, megváltozott a film szerepe és a világ is. Sok elsőfilm volt az idén, ami a zsűri számára tartalmi és formai tekintetben is élményt jelentett.

 

 


A zsűri: Hartyándi Jenő, Ragályi Elemér, Tolvaly Ferenc, Zsigmond Vilmos, Mészáros Márta

 

Mészáros Márta: “Nem szeretem az amerikai B és C filmek magyar utánzatait, sokkal inkább értékeli az eredeti alkotásokat.” Sok érdekes és tehetséges megnyilvánulást látott; azonban úgy véli, a fiatalos lázadás ereje ezekben a filmekben szex formájában jelentkezik, holott a lázadásnak sokkal keményebb formái is vannak. Véleménye szerint annyi gazdasági és társadalmi kérdés van, amiben lázadni lehetne, hogy inkább ezt kellett volna megmutatni. “Nem láttam pozitív hősöket, akik egészségesen szeretik a hazájukat, vagy éppen egymást.” Majd bevezetőjének végén hozzátette: “A forgalmazás és a pénztelenség patthelyzet, ennek oka a nem megfelelő kultúrpolitika.”

 

Zsigmond Vilmos vette át a szót, s kiderült, ő inkább operatőrként értékeli a filmeket. Meglepte, hogy a legtöbb film digitális technikával készült, és ennek ellenére jó minőségű képek jöttek létre. Dicsérte az operatőröket és a filmlaborokat, amiért ilyen jól tudják használni ezt a technikát. Szerinte a filmek jobbak, mint öt éve, fejlődést lát a forgatókönyvben, és sajnálja, hogy csak egy díjat adhattak minden kategóriában, mert több díjat is ki tudtak volna osztani. Azonban hozzátette, a fényképezés sok film esetében túl művi, a kamera mozgása (a rázkódó kézi kamera) felhívja a figyelmet a fényképezésre, pedig az lenne a lényeg, hogy a kamera elrejtse magát, és a történet kerüljön előtérbe. “Szerintem semmivel sem válik reálisabbá, életszerubbé a kép vagy a történet, ha mozgó kézi kamerával dolgozzák föl.”

 

Tolvaly Ferenc bevezetőjében elmondta, ennyi elsőfilm egyszerre még nem jelentkezett. A tíz első film azt mutatja, hogy mentorok, tanárok, finanszírozási támogatás segíti a kezdő filmkészítőket. A zsűri a díjak kiosztásakor irányokat, értékeket akar mutatni a fiatal filmkészítő-generáció számára. Arról, hogy milyen értékeket szeretnének látni, Tolvaly Ferenc a következőket gondolja: “Azt szeretném látni, hogy a rendező el akar mesélni egy történetet, hogy üzenni szeretne nekem, nézőnek.” Figyelembe kell venni, hogy hol vannak azok az erkölcsi, etikai határok, amiket nem léphet át a rendező, ezért örült annyira, hogy ezekben a filmekben valódi értékrendeket fedezhetett fel. “Örültem, hogy lehet kevés pénzből is valódi értéket teremteni, hogy el lehet érni, hogy a néző a főszereplővel azonosuljon, a rendezővel érezzen a film alatt.”

 

 


"Elgondolkoztam, hogy alkalmas vagyok-e olyan fiatalemberek filmjeinek zsűrizésére, akiknek a nyelvét már nem beszélem"


Ragályi Elemér kitért az értékelő zsűri abszurd beszédhelyzetére. “Csak ülünk önökkel szemben, és blablázunk”, mert cím nélkül kénytelenek beszélgetni a versenymezőnyről. A hatvanas években a Szabad Nép írt így, az olvasó a sorai között olvasva tudta meg a lényeget. Véleménye szerint ez így egy teljesen felesleges beszélgetés. “Konkrét filmekről konkrét kérdésekre szívesen válaszolok, de nem fogom azt mondani, hogy nagyon érdekes és nagyon izgalmas filmeket láttunk, mert voltak filmek, amiket szerettünk, voltak, amiket nem, ezért a mellébeszélést inkább hanyagolnám.”

 

Hartyándi Jenő: “Én merek beszélni a filmekről címekkel is, miért is ne. A díjakat nem említjük, de a filmeket attól még értékelhetjük. Én egy kicsit nemzetközi irányból nézem a felhozatalt, szerintem egy erős közepes mezőnyt láttunk, amivel nincs baj. Ha az átlag közepes, az jó.” Véleménye szerint ezek a filmek az utolsó békeidős filmek voltak, mert még akkor készültek, amikor a gazdasági világválság nem kezdődött el. Kíváncsi rá, jövőre hány film érkezik majd, és miről fognak szólni. Végül a zsűrizés problémáit ecsetelte: “Elég sok film nevezett; volt egy kísérleti vonal, amiről úgy éreztük, nincs helye ebben a kategóriában, és volt egy tévéfilmes vonal, amivel ugyanez volt a problémánk. Legalább 3-4 tévéfilmszerű alkotás szerepelt a versenymezőnyben, pedig volt egy külön tévéfilmes kategória is.”

Zsigmond Vilmos nem lát nagy különbséget a televíziós film és a mozifilm között, mert a mozifilm néhány hónap múlva tévébe kerül, a tévéfilm meg moziban is fut, ez a határ ma már elmosódik. “A tévéfilmet is úgy kell fotografálni, mintha mozifilm lenne, nem szabad, hogy nagy különbség legyen. Egy HBO-s tévéfilm fényképezése jobb, mint a magyar mozifilm átlaga. Az igényesség nem pénzkérdés, én azt vallom, kis pénzzel lehet igazán jó filmet lehet csinálni, mert ezekben van az érték.”

 

 

 
"A szeretet csodájáról, az egymásra figyelésről kellene inkább filmet csinálni, mint az indulatról, a gyűlöletről"

 

Mészáros Márta: “Mindegy, hogy egy film moziba vagy tévébe készül-e, ha a mondanivalója erős.” Véleménye szerint a versenyfilmek világképe nagyon pesszimista, ritkák bennük az olyan főhősök, akik egy gondolatot, egy akaratot prezentálnak. Ezek az alkotások ál-levezetései a feszültségnek, a valódi társadalmi problémákat takarják el. Nincs bennük szeretet; van szerelem, szex, erotika, de a szeretet hiányzik. “Sok fiatal elmenekül ebből az országból, inkább erről kellene a fiataloknak beszélni. A szeretet csodájáról, az egymásra figyelésről kellene inkább filmet csinálni, mint az indulatról, a gyűlöletről. Ez talán egy hülye, szentimentális duma Márta nénitől, de nekem ezek hiányoztak.”

 

Ezt követően a zsűri egyenként értékelte a filmeket.

Ragályi Elemér értékelte a Majdnem szűz című filmet: “Ez a film Bacsó el nem múló indulatát, szándékát és igényét tükrözi, hogy az éppen aktuális társadalmi valóság fricskáját adja. Én nagyon tisztelem ezt a szándékot, de a film valósága mérföldnyi távolságra van az ábrázolni kívánt valóságtól. A főszereplő leány színészi játékát nagyon szerettem.”

 

Tolvaly Ferenc négy filmet említett meg: “A Vad lány és a Tréfa Erdélyben játszódik, ahol jómagam felnőttem, és otthon éreztem magam ebben a közegben, tehát sikerült jó megjeleníteniük ezt a közeget. A Papírrepülők és a Kaméleon viszont egy olyan világba vitt el, amit nem ismertem, és sikerült ezeknek a filmeknek ott is tartani engem, felkeltették az érdeklodésemet egy számomra ismereten közeg iránt.”

 

Zsigmond Vilmos filmjei: “Gárdos Péter nagyon jó filmet csinált, minden rendben volt a Tréfával. Edelényi filmje a Príma Primavéra is minden szempontból megállta a helyét. Ilyen volt még az Utolsó idők, és a Valami Amerika 2, annak ellenére, hogy ez utóbbi közönségfilm. Az ilyen filmek nem útmutatók, de szórakoztatók. A Vadlányt imádtam nézni. Én azt szeretném kérni a magyar sajtótól, hogy ne szidjon, ne kritizáljon minden filmet. Ez talán azért van így, mert a kritikusok nem tudnak filmet készíteni, csak kritizálni, de valahogy szelídebben, kesztyűs kézzel kellene bánni az alkotókkal, mert nagyon nehéz egy filmet összehozni.”

 

Mészáros Márta: “Én is csatlakozom a Vilihez, mert a magyar kritikusok között az a divat, hogy minél szellemesebben szidják és bántsák a filmet és az alkotót, még az egyszeri munkát sem tisztelik, csak cikiznek. Furcsa, hogy ezt egy Kelet-Európában élő kétlaki és egy Amerikában élő magyar rendező is így látja.” A filmekről is szólt: “Az elsőfilmes rendezők filmjei, a Papírrepülők és az Utolsó idők nagyon hatottak rám, nagyon érdekesek voltak. Az Utolsó idők magával ragadott, egy dolog nem tetszett csak a filmben, a kivégzés a fináléban. A leszámolás brutalitása nem illett a főszereplő karakteréhez.”

 

 

 
"Kis pénzzel lehet igazán jó filmet lehet csinálni, mert ezekben van az érték"


Sopsits Árpád filmjéről, A hetedik körről az volt a zsűri véleménye, hogy túl sokat markolt, a rendező túl bonyolulttá tette a filmet. Mészáros Márta szerint kegyetlen film, de nem mondja meg, hogy mi célból. “Ez egy téves filozófiát takar, írott szövegben még megállná a helyét ez a filozófiai tétel, de filmben nem. A Tréfa, ami szintén kegyetlen film, sokkal közelebb áll hozzám, mert ott nem éreztem önkényesnek és öncélúnak a kegyetlenséget. Az 1 érdekes gondolkodásmódot tükröz, ezt a sajátos világot tehetségesen és sokoldalúan tárja elénk a rendező. A Príma Primavéra pedig nagyon hagyományos film, de Lukács Andor figurája sokáig fog kísérni, mert rengeteg szép pillanattal lettünk gazdagabbak általa.”

 

Zsigmond Vilmos a Mázlit értékelte: “Tetszett az ötlet, élveztem a forgatókönyvet, szerettem a figuráit. Könnyen lehet, hogy ebből a filmből közönségsiker lesz, ha a kritikusok nem húzzák le.” Szirtes András filmjéről, a Juliette-ről Zsigmond Vilmos elmondta: “Nagyon érdekes volt számomra; rendezésben és színészi játékban is rendkívül izgalmas volt.”

 

Hartyándi Jenő vette át a szót, véleménye szerint nem jó, hogy mindenki a kedvenceiről beszél, mert így nem alakul ki átfogó kép a mezőnyről. Jobb lett volna sorba menni a filmeken, de ha már nem így alakult, akkor ő is kiemel néhányat. A legegységesebb filmnek az Utolsó időket tartja. A rendező, színészek, zene jó, csak a vége nagyon elhibázott, ez nagy hátránya a filmnek. A Papírrepülők minden hibája ellenére nagyon sok pozitívumot hordoz számára, mert olyan képet ad a budapesti ifjúságról, amit még nem mutatott meg senki. A színészi játék nem mindig hiteles, de a karakterek annyi árnyalatot hordoznak, hol jók, hol rosszak, hogy ez szintén a valósághoz közelít. Az 1 című filmről elmondta, a sci-fi történet nem annyira izgalmas, mint a szerkesztése és a vizualitása. Ez egy teljesen más irány, mint a Papírrepülők, látszik, hogy a fiatal magyar filmben több irány bontakozott ki, és ez reményt ad a jövőre nézve.

 

Ragályi Elemér szerint három film, a Papírrepülők, a Nem vagyok a barátod és az Intim fejlövés szerkesztésmódja és az ambíciója kísértetiesen hasonlít egymásra. “Ez egy trend, aminek nagy a keletje; egyfajta menekülés attól, hogy a rendező elmondjon egy történetet az elejétől a végéig. így, ha az egyik történetszál kifullad, visszaugorhatnak a másikra. Elgondolkoztam, hogy alkalmas vagyok-e olyan fiatalemberek filmjeinek zsűrizésére, akiknek a nyelvét már nem beszélem. Szerintem a szakmai hiányosságokat elleplezik a kézi kamerával és a mozaikszerű dramaturgiával.”

 

 

 
"Én egy kicsit nemzetközi irányból nézem a felhozatalt, szerintem egy erős közepes mezőnyt láttunk"


Ragályi szerint háromfajta operatőri munka volt a versenymezőnyben: a végtelenül statikus, amilyet túlképzett operatőr készít (Tréfa, Apaföld); az indokolatlan kézi kamera, amit alulképzett operatőr használ (Papírrepülők, Nem vagyok a barátod, Intim fejlövés); és a kettő között, ami az egészséges egyensúlyt képviseli, ők a jól képzett operatőrök, akik meg is mutatják, mit tudnak, mint az 1 című filmben.

 

Tolvaly Ferenc: “A párhuzamos történetek közel állnak hozzám, mert én is így írok, itt csak arra kell figyelni, hogy ne menjen el a valóságshow irányába”.

Zsigmond Vilmos értékeli Vranik Roland Adás című filmjét: “Nekem tetszett ez a film, érdekes volt a látványvilág és a fotografálás.” Ragályi Elemér hozzátette: “Az alapötletet én is jónak tartom, de abban a pillanatban veszítettem el az érdeklődésemet, amikor a feleség meghalt, és nem történt semmi. Senkivel sem lehetett menni a történetben, ha nincs egy főhős, akivel azonosulni lehet, akkor érdektelenné válik a film.” Mészáros Mártának sem tetszett az Adás, mert véleménye szerint hibás filozófiát képvisel.

 

Az Apaföldről a zsűri elnöke annyit mondott, hogy gyönyörűen fotografált film.

 

Mészáros Márta a Pinprickről: “Nem értettük, hogy került be a szórásba, mert ez egy tipikus tévéfilm. Ragályi Elemér hozzátette: “Azt sem értettem, hogy miért kell angol nyelvű filmet nézni a magyar filmszemlén”.

 

“9 és 1/2 randi: na, ki akar róla beszélni?” - kérdezte Ragályi Elemér. “Az operatőri munkával nem volt baj, a színészek is jók. Azt hiszem, ennyit lehet róla elmondani.” - mondta Zsigmond Vilmos. Mészáros Márta hozzátette: “Közepes közönségfilmnek tartom, többször láttam már ezt a sztorit.”

 

A filmek értékelése után a zsűri megkérte a közönség soraiban ülő alkotókat, hogy kérdezzenek. Mivel sajnos csak három alkotó volt jelen, Csáky Attilával, Gárdos Péterrel és Mátyássy Áronnal beszélgettek. Utóbbi és a zsűri hosszasan vitatkoztak az Utolsó idők befejezésén, majd megköszönték a figyelmet.

 

 

Ossza meg ismerőseivel:

Amennyiben szeretné, ha bármilyen ide kapcsolódó esemény/hely/cég/fotó/információ felkerülne erre az oldalra, kérjük, jelezze nekünk az alábbi mezőben. Kérjük, minél részletesebben és pontosabban adja meg a feltüntetni kívánt adatokat!
Név: Szöveg:
E-mail:
Kérjük írja ide a képen látható karaktereket:






|
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése: